A FESZT tréningsorozatot rendezett fogyatékosságügyi érdekvédők, civilek és aktivisták számára
A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) az Európai Fogyatékosságügyi Fórummal (EDF) közös projektet indított Ascend névvel. A projekt a célja az EDF tagszervezeteinek kapacitásfejlesztése olyan területeken, mint a szervezetek részvételének erősítése az uniós és nemzetközi politikákban és programokban, illetve a fogyatékossággal élő fiatalok vezetői képességének fejlesztése, részvételük erősítése a szervezetek érdekvédelmi tevékenységeibe. A 2022 nyarán benyújtott pályázat keretében a FESZT többi tagszervezete magyarra fordította és széles körben ismertette az EDF által készített szakpolitikai anyagokat , valamint lehetőségünk nyílt az érdekérvényesítéssel és Európai Uniós szakpolitikákkal kapcsolatos részvétel erősítése, valamint a fogyatékossággal élő fiatalokkal és felmérést végeztek a fogyatékossággal élő fiatalokat ért diszkriminációval kapcsolatban elsősorban az oktatás terén.
A tréningek elsődleges célja az Európai Uniós szintű jogérvényesítés lehetőségeinek megismertetése, a már meglévő ismeretek, eszközök bővítése. A résztvevők szakmai tapasztalatokat oszthatnak meg a csoportos foglalkozásokon, 2-3 fős csoportokban, közösen dolgoznak a feladatokon, így új ismereteket és tapasztalatokat szerezhetnek érdekvédelmi munkájukhoz.
A projekt keretében 6 tréninget szerveztek a MEOSZ munkatársai 2022. október 17, 24, 25, és november 7, 8, 14-én a MEOSZ Központban. A tréningen eszközként, segédletként az EDF magyar nyelvre fordított érdekérvényesítési kiadványait – így az Európai akadálymentesítési irányelv – Eszköztár az átültetéshez, Az Ön jogai az Európai Unión belül, Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival Foglalkozó Bizottsága – Útmutató a fogyatékossággal élő személyek szervezetei részére, Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó Bizottsága (CEDAW) – Útmutató a fogyatékossággal élő személyek szervezetei részére – használták a résztvevők.
A tréning másik célja az utasjogok, a fogyatékossággal élő emberek jogainak, az akadálymentes termékek és szolgáltatások és a fogyatékossággal élő nők életében megjelenő jó és rossz gyakorlatoknak, példáknak és visszás helyzeteknek az összegyűjtése volt.
A tréningeken a fogyatékossággal élő személyek szervezeteinek munkatársai, civil érdekvédők és egyetemi esélyegyenlőségi koordinátorok vettek részt. A tréningeken nemcsak a résztvevők kaptak hasznos információkat, hanem a tréning megvalósítói is sok hasznos információval, tapasztalattal gazdagodtak a részvevők beszámolóinak, történeteinek, jó és rossz példáinak köszönhetően.
Több résztvevőnek is pozitív élménye volt az utastájékoztatással kapcsolatban, miszerint egyre több a kijelző és hangos bemondó a megállókban, valamint a közösségi közlekedés járművein.
Külföldi jópéldaként említették, hogy sok pályaudvaron és reptéren személyi segítő kérhető, sajnos ettől a magyar gyakorlat még elmarad. Ugyanakkor a legújabb alacsonypadlós vonatokon van arra lehetőség, hogy elektromos eszközöket és segédeszközöket töltsenek fel az utazók. Pozitívumként említették a tréning résztvevői, hogy sokszor a busz és vonat csatlakozás is jól megoldott, késés estén az egyik jármű bevárja a másikat.
A magyarországi helyzetről szólva a résztvevők úgy ítéltélték meg, hogy az Európai Parkolási kártya megújítása indokolatlan terhet ró azokra a fogyatékossággal élő emberekre, akiknek egészségügyi állapotában javulás nem várható, mégis folyamatosan kellemetlen orvosi vizsgálatokra kell járniuk.
Példáik alapján nem az akadálymentesítés szabályainak megfelelő rámpák vannak a pályaudvarokon, egészségügyi-, vagy önkormányzati intézményekben így azokat nehéz, vagy lehetetlen igénybe venni, valamint a kelet-magyarországi vonatok nem akadálymentesek. A műszaki elégtelenségek és az akadálymentesség hiánya mellett a résztvevők beszámolói alapján probléma a közösségi közlekedésben dolgozó személyek nem megfelelő hozzáállása, magatartása, viselkedése a fogyatékossággal élő utasokkal szemben. Például a buszon a sofőrök sokszor durván beszélnek, türelmetlenek a beszállásnál és nem adnak tájékoztatást.
A repülőgépen a kerekesszékes utas és családja nem tud együtt utazni, mert a kerekesszékes gyermek mellé nem tudnak leülni a szülei. További probléma, hogy a repülőjegy megvásárlásakor az online felületen nehezen lehet megtalálni és jelölni az asszisztencia igényt. Beszállásnál egyes repülők esetében a mozgáskorlátozott embernek végig kell mennie egészen a hátsó ülésig, azonban a reptéren kapott csere kerekesszék nem minden esetben fér be, vagy nem megfelelő a mérete a használó számára. A repüléskor a csomagtérben elhelyezett kerekesszék esetleges rongálódása nem javítható, vagy cserélhető azonnal, a kártérítés önmagában nem oldja meg a használhatatlanná vált segédeszköz problémáját.
A könnyen érthető kommunikáció szinte teljesen hiányzik az utastájékoztatásból, így az értelmi fogyatékossággal élő emberek számára szinte lehetetlen, hogy bérletet vásároljanak az automatából.
A résztvevők egybehangzó véleménye alapján a vidéki közlekedés, különösen a buszjáratok egyáltalán nem akadálymentesek, de a buszmegállók, és az oda vezető útburkolat sem teszi lehetővé, hogy kerekesszékkel közlekedjenek. Nagy segítség lenne, ha bankkártyával tudnának jegyet váltani a buszon, de erre sajnos sehol nincs lehetőség. Az online jegyvásárlásra kialakított honlapok és mobil applikációk nehezen használhatók a fogyatékossággal élő emberek számára, nem egyértelműek az információk, nem felelnek meg az akadálymentesítés szabályainak.
Az elektromos mopeddel történő utazás során – annak ellenére, hogy egyes mozgáskorlátozott személyeknek csak ezzel az eszközzel tudnak önállóan közlekedni – folyamatosan problémákba ütköznek a mozgáskorlátozottak. Sem a buszra, sem a vonatra nem engedik fel az utasokat az elektromos eszközzel.
A tréning résztvevői megállapodtak abban, hogy egy online zárt felületen a későbbiekben is gyűjtik ezeket az eseteket. Ennek az a célja, hogy az Európai Unió bizottságai, az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó Bizottsága és a ENSZ Nőjogi Bizottsága számára készítendő árnyékjelentés struktúráját követve éves belső jelentéseket készíthessenek a projektben érintett érdekvédelmi szervezetek.
A tréningsorozatról készült beszámoló itt érhető el: LINK