2019. május 13-án a FESZT is részt vett a CRPD Bizottság brüsszeli munkamegbeszélésén, amelyet az Európai Bizottság szervezett meg. Az repülős utazást és a szállást, valamint az ellátást az Európai Bizottság utazásszervező ügynöksége a TRAVEX szervezte és fizette.

A Work Forum fő témái az idei évben az alábbiak voltak:

• a fogyatékos emberek politikai részvételének elősegítése,
• a CRPD-ben foglalt kötelezettségek kikényszerítésének lehetőségei, valamint
• az CRPD és más területeken született emberi jogi egyezmények kapcsolódási pontjainak áttekintése.

Az egyeztetés angol nyelven, helyenként szinkrontolmácsolással zajlott, a rendezvény teljesen akadálymentes volt. Az előadásokon elhangzottakról a tavalyi évhez hasonlóan várhatóan emlékeztetőt küld a Bizottság.

Érdekesség, hogy az előadások során két alkalommal is “terítékre került” Magyarország és az itteni fogyatékos emberi jogok helyzete:

• a politikai jogok gyakorlása során a szavazóhelyiségek akadálymentesítését hiányolta az olasz Giampiero Griffo, European Disability Forum olasz tagja. Állítása szerint Budapest kivételével elég nehezen valósul meg a mozgáskorlátozott emberek számára biztosított fizikai akadálymentesség, ami jogegyenlőtenséghez vezet. Hivatkozási Alapként egy évekkel ezelőtt FRA-jelentést (Európai Unió Alapjogi Ügynöksége) jelölt meg. A hivatalos kérdéseket követően jeleztük számára, hogy bár a tömegközlekedés akadálymentesítése valóban hagy vidéken némi kívánnivalót maga után, a választással kapcsolatos jogszabályok előírják, hogy minden választókerületben szükséges fizikailag akadálymentesített szavazókört létrehozni.
• az európai ombudsman tevékenységével kapcsolatos előadás során kvázi “jó gyakorlatként” hangzott el, hogy az többször is levélben kritizálta az Európai Bizottságnál a hazai nagylétszámú, fogyatékos embereket ellátó intézményekre vonatkozó támogatási szándékot, jelezve, hogy a nagylétszámú intézmények helyett érdemes lenne kisebb létszámú, kiváltott intézményekbe helyezni a fogyatékos személyeket, így a támogatások is jobban hasznosíthatóak lesznek.

Az esemény egyik legfontosabb előadása a franciaországi változásokról szólt, a közelmúltban ugyanis ott eltörölték a fogyatékos emberek politikai jogait korlátozó szabályokat, így újabb 300.000 ember számára nyílt meg a szabad véleménynyilvánítás lehetősége. Az intézkedést szakmai előkészítés, vita és kommunikációs kampányok sora előzte meg, amelybe minden érintettet bevontak a fogyatékos emberektől a helyszínen a választási eljárás során közreműködő személyekig bezárólag.

Emellett szó esett a választások alkalmával a fogyatékos embereket elősegítő infokommunikációs technológiák használatáról. Jelenleg Portugáliában zajlik egy pilot projekt, amelynek keretében mozgáskorlátozott és látássérült emberek számára is egyaránt jól alkalmazható környezetet teremtenek a szavazófülkében. Sajnos egyelőre a kormányzati döntéshozók némileg idegenkednek az IT technológiák választási eljárásba történő széleskörű bevonástól, de a jövő mindenképpen ebbe az irányba mutat.

Az érdekképviseleti lehetőségek során a fókusz a különféle egyezmények és szervezetek együttműködésére, egymás elveinek átvételére van szükség. Itt az előadók többször is kihangsúlyozták az Európa Tanács véleményező, javaslattevő szerepét (nem összekeverendő az Európai Tanáccsal), kiemelték az Európai Szociális Charta rendelkezéseinek CRPD-t kiegészítő funkcióját.

Érdekes vita alakult ki emellett az ún. Oviedoi Egyezmény tárgyalása során is, amely a pszichiátrián ellátott fogyatékos emberek “nem kívánt eszközökkel történő kezeléséről” (értsd: begyógyszerezéséről szól). Az előadást követően a vita során több esetben is felmerült, hogy az egyezmény a CRPD-nél megengedőbb, a fogyatékos emberek érdekképviseletei szervei számára pedig kifejezetten azok az elvek irányadóak, amelyek a CRPD-ben foglaltak, az “alá pedig nem szabad menni”.

A konferencián áttekintettük a CRPD-hez bizonyos szempontból kapcsolódó egyezményeket, ennek során némileg meglepő módon külön előadásban vizsgálták a nemzetközi migrációs válsághoz is kapcsolódóan újraértelmezett Hágai Egyezményt (Hague Protection of Adults Convention). Ennek alanyai a jövőben többek között illegális státuszú migráns személyek, a bármilyen okból magatehetetlenné vált emberek mellett akár fogyatékossággal élő emberek is lehetnek, hiszen a globálissá váló világban előfordulhat, hogy nagy számban érintetté válik ez a kör is.

A vita során többször is felmerült a megfelelő szóhasználat kérdése, rávilágítva arra, hogy az ún. PC nyelvhasználat mennyire kiemelt szerepet kap az európai “esélypoltika” eszköztárában: több felszólaló is sérelmezte, hogy több helyen is a “mental disorder” kifejezést alkalmazzák a helyesnek vélt “mental disability” helyett.