A Fogyatékos Emberek 4. Európai Parlamenti Napja

A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) 21 fős delegációval képviselte szervezetet a Fogyatékos Emberek 4. Európai Parlamenti Napján 2017. december 6-án Brüsszelben. A részvételt dr. Kósa Ádám Európai Parlamenti képviselő támogatta.

A FESZT tagszervezetei közül jelen volt az  Afázia Egyesület, AOSZ, Down Egyesület, ÉTA, MEOSZ, MVGYOSZ, SINOSZ, SVOE. Képviseltette magát továbbá az Halmozottan Sérültek Heves Megyei Szülőszövetsége, az ÉFOÉSZ az Inclusion Europe soraiban, illetve az Autism Europe részéről is érkezett magyar küldött Szilvásy Zsuzsanna elnök személyében.

Mintegy 700 fő érkezett Brüsszelbe december 6-án az Európai Unió tagállamaiból, hogy a fogyatékossággal élő emberek választójogáról, esélyegyenlőségről, a 2020-2030-as időszakot érintő Fogyatékosságügyi Stratégiáról, benne az EU befogadó költségvetéséről, az ENSZ CRPD egyezményéről és a Fenntartható Fejlesztési célokról (SDG) egyeztessenek Európai szinten. A felszólalok között különböző fogyatékossággal élő, többek között értelmi fogyatékos személyek, szakértők, civil szerveztek munkatársai és Európai Parlamenti képviselők is megosztották álláspontjukat a fent említett témákról.

A FESZT részéről Földesi Erzsébet szólalt fel és kitért többek között a 3-as metró akadálymentesítésére és az intézményi-férőhely kiváltás kérdéseire. A felszólalók mindössze 2 perces időtartamot kaptak, így nem volt könnyű dolog a FESZT sokszínű tagságát érintő kérdések előterjesztése a befogadó európai uniós költségvetés kapcsán.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim,

A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa fontosnak tartja a Strukturális Alapok szerepét a magyar fogyatékos emberek egyenlő esélyének megteremtésében. Nem tartjuk elfogadhatónak azonban, hogy az alapok olyan 30 évre szóló beruházásokat finanszírozzanak, mint pl. Budapest fő metróvonalának jelenleg folyó felújítása, amelyben 20-ból 8 állomás a felújítást követően sem lesz akadálymentes.

Javasoljuk ezért, hogy a 2020-as évet követő kohéziós politika kötelezően írjon elő egy akadálymentességet tanúsító mechanizmust a fogyatékos emberek szervezeteinek részvételével, erősítse meg a vonatkozó indikátorokat az Alapok monitorozására.

EU finanszírozással Magyarországon nagyszabású projekt indulhatott abból a célból, hogy 10 000 fogyatékos, pszichiátriai es szenvedélybeteg személy élhessen nagy létszámú intézmények helyett támogatott lakhatásban. A lakókat azonban sokszor kistelepülésen, illetve külterületen felépülő házakban tervezik elhelyezni, melyen változtatni kell.

Fontos számunkra, hogy az Strukturális Alapok a következő időszakban is finanszírozzák az intézményi kiváltást. Európai szintű iránymutatások segíthetnek a speciális szükségletű, nagy támogatási igényű személyek ellátásában, bemutatva a megvalósult jó gyakorlatokat.

Megoldást kell találni a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek családjai szociális biztonságának megteremtésére, egyetlen jövedelmük ma az ápolási díj, amely havonta kevesebb, mint 200 euró, illetve az oktatás területén szintén EU-s szinten meg kell oldani a minőségi befogadást.

A magyar fogyatékos embereknek fontos, hogy mind az EU-s, mind a tagállami költségvetés befogadó legyen.

 

Az ülés 2 közleményt, ill. határozatot fogadott el az európai fogyatékos emberek elvárásairól a politikai életben való részvétel jogának biztosításáról a 2019-es európai parlamenti választások kapcsán, valamint a 2020-as időszakot követő időszakra szóló Európai Fogyatékosságügyi Stratégiával kapcsolatban.

Az ülés javaslatot tett továbbá arra, hogy 2021 a fogyatékos emberek európai éve legyen, abban az évben lesz ugyanis 10 éve, hogy az Európai Unió ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményt.