Olvasóink többsége bizonyára legalább nagy vonalakban ismeri a hazai fogyatékosságügyi szféra felépítését, a helyi, megyei vagy regionális, illetve országos szinten működő érdekképviseleti szervezetek hierarchiáját, melyek tevékenységéről mi is rendszeresen beszámolunk. Arról viszont jóval kevesebb szó esik, hogy milyen keretek között zajlik a fogyatékossággal élő személyek érdekeinek képviselete és védelme nemzetközi szinten.
A különféle fogyatékossággal élő emberek szervezeteinek vezetői mind hazánkban, mind Európa más országaiban már évtizedekkel ezelőtt felismerték, hogy a fogyatékos emberek különböző csoportjainak összefogásával egy még erősebb, nagyobb bázist mozgósítani képes és így a döntéshozók előtt is komolyabb súllyal rendelkező közösséget alkothatnak. Ebből az indíttatásból jött létre 1996-ban az Európai Fogyatékosügyi Fórum (European Disability Forum – EDF), illetve 2003-ban hazánkban a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT), melynek országos érdekképviseleti szervezetként az MVGYOSZ is tagja. A FESZT-ben eredetileg a négy nagy fogyatékossági csoport (látássérült, hallássérült, mozgássérült és értelmi sérült személyek) országos szervezetei vettek részt, ez egészült ki később az autizmussal élő, az afáziás és a siketvak emberek képviseletével. A FESZT 2004 óta teljes jogú tagja az EDF-nek.
A FESZT vezetését a tagok látják el soros elnöki rendszerben, amelyet 2023 nyarán az MVGYOSZ vett át. Mivel a FESZT önálló apparátussal nem rendelkezik, működtetését a szokásjog alapján a soros elnökséget betöltő szervezet munkatársai biztosítják. A FESZT-et az évente megrendezett, 2024. május 11-én és 12-én Szlovéniában megtartott EDF közgyűlésen az MVGYOSZ két munkatársa képviselte.
Az EDF egy több mint százmillió európai fogyatékossággal élő személyt képviselő, kormányzatoktól független ernyőszervezet, melynek 45 országból jelenleg 112 tagja van. Tagjai között megtalálhatóak a FESZT-hez hasonló ún. „nemzeti tanácsok” (national councils), egyes fogyatékossági csoportokat képviselő országos és európai civil szervezetek, illetve speciális területeken tevékenykedő szövetségek is, mint például az Európai Vakvezetőkutyás Szövetség (European Guidedog Federation – EGDF) is.
Az EDF érdekképviseleti tevékenységét elsősorban az európai szintű szabályozások kialakításában és végrehajtásának ellenőrzésében való aktív részvétellel végzi, céljait és stratégiáját a Fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre (CRPD) alapozva. Kiemelt prioritásként kezelik többek között az egyenlő hozzáférést, az esélyegyenlőség és a diszkriminációmentesség elérését, a fogyatékossággal élő nők és gyermekek esélyegyenlőségét, a választójog és a politikai részvétel gyakorlásának biztosítását, az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetővé tételét, az intézményi ellátás modernizálását, a humanitárius katasztrófát elszenvedett, illetve a migráns és menekült fogyatékossággal élő személyek befogadásának támogatását. Az EDF célja egy befogadó EU-s politika megteremtése a „semmit rólunk nélkülünk” eszméje jegyében.
Az EDF elnöki tisztségét 1999 óta egy görög látássérült fogyatékosságügyi aktivista, Yannis Vardacastanis tölti be. Az EDF éves közgyűlésére minden alkalommal más európai országban kerül sor, Budapesten 2011-ben tartottak közgyűlést.
Ahogy minden évben, idén is az éves közgyűlésen történt meg az EDF előző évi szakmai és gazdálkodási tevékenységének ismertetése, a beszámolók elfogadása, a vezető tisztségviselők megválasztása, az alapszabály esetleges módosítása, az elért eredmények bemutatása, a stratégiai és munkatervek elfogadása, valamint egyéb aktuális témák megvitatása. A több mint száz résztvevő számára az egyenlő esélyű hozzáférést több nyelven történő szinkron- és jelnyelvi tolmácsolással, illetve élő feliratozással biztosították. A szavazások részben kézfelemeléssel, azaz eltérő színű, méretű és alakú szavazólapok felmutatásával, részben pedig online, Google-űrlapok kitöltésével zajlottak. Egy ilyen közgyűlésen ugyanakkor felbecsülhetetlen az informális találkozások szerepe, ami lehetőséget jelent a közös gondolkodásra, akár későbbi együttműködések kezdeményezésére az egymástól távoli országokból érkezett, ott hasonló, vagy éppen eltérő célcsoportokért dolgozó szervezetek képviselői között.
A közgyűlésen a 2023-as évről szóló szakmai és pénzügyi beszámolók elfogadásán túl napirenden volt a szervezet alapszabályának módosítása is, mellyel a vezető tisztségek betöltésének időtartamát tizenkét évben, azaz három ciklusban maximálták a tagok. Ez a rendelkezés a két év múlva, 2026-ban esedékes választásoktól lép hatályba. Szükségessé vált továbbá az elnökségben megüresedett pozíciókra új tagok megválasztása, így az EDF vezetősége egy osztrák és egy francia taggal, Victoria Biberrel (Austrian Disability Council) és Stephanie Wooley-vel (ENUSP) egészült ki.
A napirend része volt a különböző bizottságok és munkacsoportok beszámolója az elmúlt évben elvégzett tevékenységeikről és a jövőbeni feladatokról. Kiemelt figyelmet kaptak az eseményen a frissen elfogadott európai fogyatékossági kártyával és parkolási igazolvánnyal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó kérdések. Az EDF által már több mint másfél évtizede szorgalmazott, az európai fogyatékossággal élő személyek számára egységes kedvezményeket biztosító EU-s jogszabály kihirdetése remélhetőleg a magyar soros elnökség alatt, 2024 második félévében megtörténik.
Nagy érdeklődésre számot tartó téma volt továbbá az európai parlamenti választásokon a fogyatékossággal élő személyek részvételének és jelölhetőségének kérdései, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény teljesítésével kapcsolatosan az Európai Unió tevékenységének közelgő felülvizsgálata, illetve az ukrajnai háború miatt kialakult humanitárius katasztrófa és annak a fogyatékossággal élő ukrán állampolgárokra gyakorolt hatása. Érdekesség, hogy az EDF munkatársai megpróbálták felkutatni a fogyatékossággal élő EP-képviselőjelölteket, akikből mindössze alig féltucatnyiról tudnak, közülük ketten Magyarország jelöltjei.
A közgyűlés részét képezte egy, a Google által támogatott európai szintű kutatásról szóló beszámoló, melyben a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatottságát és a digitális kompetenciák meglétének vagy hiányának a fogyatékos munkavállalók munkaerőpiaci esélyeire gyakorolt hatását vizsgálták a 26 EU-tagországban és Nagy-Britanniában. A kutatás azon a megdöbbentő tényen alapult, hogy a mai munkaerőpiacon a pozíciók 92%-ának betöltéséhez van szükség valamilyen mértékű digitális kompetenciára, miközben a fogyatékossággal élő személyek jelentős része ezzel csak korlátozottan rendelkezik, illetve gyakran nem biztosítottak számukra a munkavégzést lehetővé tevő támogató technológiák. Európában a fogyatékos személyek 50,8%-a foglalkoztatott, szemben a nem fogyatékos személyek 70,8%-ával. Ennél is nagyobb probléma, hogy a fogyatékossággal élő munkavállalók között a nőknek mindössze 20, míg a férfiaknak 29%-a van teljes munkaidőben foglalkoztatva, ami tovább mélyíti a szakadékot az ép és a fogyatékos munkavállalók között. A munkáltatók nagy része nem rendelkezik információval arról, hogy milyen technológiák segíthetik elő a fogyatékos jelöltek alkalmazását, illetve drágának gondolják az észszerű alkalmazkodás biztosításához szükséges változtatásokat.
A kutatási beszámolót egy kerekasztal-beszélgetés követte, melyben egy látás- és egy hallássérült fiatalember mellett részt vett a Spar Slovenia HR-munkatársa is, mely cég az egyik legnagyobb szlovéniai munkáltatóként nyerte el az országban évente átadott fogyatékosságbarát munkahely díjat. A Spar Slovenia mintegy 5200 dolgozójának több mint 3%-a fogyatékossággal élő személy, az azonban sajnos nem derült ki, hogy pontosan milyen akadályozottságuk van, viszont azt megtudtuk, hogy jellemzően alacsonyabban kvalifikált munkakörökben, például pékségben, árufeltöltőként, raktárosként vagy takarítóként dolgoznak.
Ollé-Németh Orsolya
szakmai vezető
MVGYOSZ