Együtt a fogyatékossággal élő emberek jogaiért az ENSZ-ben – úton a cselekvési terv kidolgozása felé

A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) összefogva a magyarországi civil szervezeteket 2016 végén az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), a Kézenfogva Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Vakok- és Gyengénlátok Országos Szövetsége (MVGYOSZ), a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), a Mental Disability Advocacy Center (MDAC), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF) és az UNICEF Magyarország közreműködésével elkészítette a Kérdések jegyzékét, ún. „list of issues”-t, segítve a Fogyatékosjogi ENSZ-egyezmény Bizottságát (CRPD Bizottság) a részes állam, jelen esetben Magyarország számára a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) végrehajtásával kapcsolatos kérdések feltevésében.  

A koalíció célja a fogyatékossággal élő emberek össz-fogyatékossági szintű, egységes képviselete volt, előkészítve és segítve a CRPD Bizottságának munkáját, megjelenítve és érvényre juttatva a „Semmit rólunk, nélkülünk”-elvet és a CPRD cikkeit, közösen felhívva a figyelmet a magyarországi fogyatékossággal élő embereket érintő leggyakoribb problémára.

Magyarország a CRPD-t elsőként, 2007. március 30-án, annak Fakultatív Jegyzőkönyvét másodikként, 2007. július 20-án ratifikálta, s a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdette ki, ezáltal az abban foglaltak megvalósítását és ellenőrzését elfogadta. A CRPD 35. cikkével összhangban a hatályba lépést követően két éven belül átfogó jelentést kellett a CRPD Bizottságának benyújtania, ezt követően pedig legalább négyévente kell beszámolnia, melynek megfelelően Magyarország 2011. június 28-án nyújtotta be jelentését. Az első átfogó felülvizsgálat 2012-ben zárult, az újabb pedig 2017-ben kezdődött.  A korábbi felülvizsgálat során is kiemelt szerepet játszottak a civilek, akkor ún. Magyar Civil Caucust létrehozva és elkészítve a párhuzamos jelentésüket, melynek sikere és hatása a most alakult koalíciót is motiválta.

A koalíció a CRPD egészét vizsgálta, cikkről cikkre, számtalan esetben a kérdéseket konkrét példákkal és problémákkal alátámasztva. Összességében a koalíció elégedetten és örömmel fogadta a CRPD Bizottságának kérdéseit, mivel azok általánosságban felölelik a koalíció által felvetett kérdéseket, ugyanakkor bizonyos esetekben hiányolják, hogy az esetekhez nem kerültek hozzáadásra az általuk felvetett konkrét példák.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül egy-egy kérdés, a Fogyatékosjogi ENSZ-egyezmény szellemiségével, illetve a fogyatékossággal élő személyek általános érintettségének vonatkozásában kerülnek kiemelésre. A koalíció kiemelt figyelmet fordított a fogyatékossággal élő nők és gyermekek fokozottan kiszolgáltatott helyzetének bemutatására , mely mind a jelenleg is zajló  intézménytelenítés esetén is fontos, ugyanakkor az oktatás és az egészségügyhöz való hozzáférés kapcsán is kiemelt jelentőséggel bír. A koalíció felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekek nagyon sokszor a családjuktól elválasztva, nem az állapotuknak és szükségleteiknek megfelelő közegben élnek, s számtalan esetben nem biztosított számukra az oktatáshoz való hozzáférés joga sem. A koalíció különösen üdvözölte, hogy a CRPD Bizottság az oktatás kapcsán a teljes hozzáférhetőség biztosítására rákérdezett, illetve arra is felhívta a figyelmet, hogy az területileg is problémás: más a helyzet a fővárosban, nagyobb városokban és vidéken. Hasonló a probléma az egészségügy vonatkozásában is, mivel egyrészt mind a gender, mind  a fogyatékosság-specifikus ismeretek, másrészt a megfelelő ellátási módszerek hiányoznak, mely az autista és a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek esetén kiemelten fontos lenne. A törvény előtti egyenlőséggel kapcsolatos rendelkezések kiemelt fontosságúak, egyrészt a gondnokság vonatkozásában, másrészt pedig a támogatott döntéshozatali rendszer létrehozásában. A 2012-es Záróészrevételekben is felkérték a kormányt, hogy tegyenek azonnali lépéseket a helyettes döntéshozatal felváltására, s bár az új Polgári törvénykönyv bevezette a támogatott döntéshozatal intézményét, ugyanakkor ez nem eredményezte a cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondnokság ezzel egyidőben történő megszüntetését.  Nem csökkentette jelentősen a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állók számát sem és lényegében csak az enyhe fokban fogyatékossággal élők számára hozzáférhető az új jogintézmény. Emellett igen problémás, hogy egy támogató akár negyvenöt támogatottal is foglalkozhat, s magát a támogató személyt is a gyámhatóság nevezi ki. Ez a rendszer egyáltalán nem tükrözi a támogatott döntéshozatal lényegét: azt, hogy az adott személy csak, mintegy tanácsadóként fordul a támogatóhoz, azzal együtt, a támogatást igénylő igényeinek megfelelően hozzák meg a döntést. A Fogyatékosjogi ENSZ-egyezmény Bizottsága is a gondnokság rendszerének megszüntetésére és a támogatott döntéshozatal megvalósítására kérdez rá a Fogyatékosjogi ENSZ-egyezménnyel és az 1. számú Általános ajánlással összhangban.

Emellett a koalíció kiemelte, hogy a kiváltás folyamata nem a CRPD-vel összhangban zajlik, hiszen a tényleges közösségbe való befogadás nem teljes mértékben valósul meg, mellyel kapcsolatban a CRPD Bizottság is rávilágít kérdésein keresztül, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek is joga van mindenki máshoz hasonlóan a lakóhely szabad megválasztásához, a személyi segítőhöz, a közösségi szolgáltatásokhoz. Ezzel kapcsolatban különösen fontos a már korábban, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának Záróészrevételeiben is megfogalmazottakkal összhangban, hogy a gyermekek számára szükséges a családi körülmények közötti ellátás biztosítása, mely esetén a fogyatékossággal élő, magas támogatási szükségletű gyermekek sem kerülhetnek hátrányban.

Ehhez hasonlóan az oktatás vonatkozásában is biztosítani kell a teljes hozzáférhetőséget, mely a fizikai, és az infokommunikációs akadálymentesítést egyaránt magába foglalja. Bár a Bizottság kérdéseiben nem emeli ki külön a siketek számára nélkülözhetetlen  bilingvális oktatást, az inkluzív oktatás magába foglalja ezt, különösen, hogy a Jelnyelvi törvényben ez a kötelezettség megjelenik. A  2017. szeptember 1-től tervezett megvalósulás sajnos egyelőre elmaradt Magyarországon. Az oktatás, mintegy a munkavállalás előfeltétele, mely esetén továbbra is probléma, hogy nem jelennek meg a fogyatékossággal élő személyek a munkaerőpiacon jelentős számban, s az atipikus foglalkoztatási formák sem elterjedtek. Ezzel kapcsolatban is megjelent az észszerű alkalmazkodás kötelezettségének kérdése, mely a Munka törvénykönyvében szerepel ugyan, de nem teljesítése nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek,. Fontos kiemelni azt is, hogy az ésszerű alkalmazkodás követelményét a foglalkoztatás és munkavégzés mellett az élet minden területére ki kellene terjeszteni a CRPD-vel összhangban.

Az észszerű alkalmazkodás mellett a hozzáférhetőség is kulcskérdés, mely mind az épített környezethez, mind az információkhoz és az infokommunikációs eszközökhöz, közlekedéshez való hozzáférést jelenti a mindenhová való eljutásnak, mindenről való értesülésnek az alapfeltételét, mellyel kapcsolatban a CRPD Bizottság a fővárosi hármas metró hozzáférhetőségi hiányosságaira konkrétan rákérdezett.

A CRPD Bizottság a Fogyatékosjogi ENSZ-egyezmény legtöbb cikkével kapcsolatosan kérdez, ugyanakkor az egyes cikkek és a kapcsolódó kérdések átfogó jellege miatt a koalíció által felvetett konkrét kérdések, cikkek kimaradtak. Ilyen például a mozgásszabadság és állampolgárság szabadsága (CRPD 18. cikk), a véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága, valamint az információhoz való hozzáférés (CRPD 21. cikk), a habilitáció és rehabilitáció (CRPD 26. cikk). Ezek kapcsán a koalíció egyrészt fontosnak vélte hangsúlyozni azt, hogy a siketek és nagyothallók számára a kulturális életben való akadálymentes részvétel problémás, hiszen számtalanszor nem hozzáférhető számukra a mozifilm, tévéműsor. Ehhez hasonlóan a vakok és gyengénlátok sem elégedettek kifejezetten az információhoz való hozzáféréssel, mivel sok esetben nem ismert, alkalmazott a számukra szükséges ISO 40500 szabvány. Ezen felül a gépjárművezetői engedély megszerzéséhez szükséges egészségügyi alkalmasság feltételeinek jogszabályi meghatározása diszkriminatív a siket és nagyothalló személyek számára. A rehabilitáció esetén pedig kiemelte a koalíció, hogy nincs lehetőség a sorstársi, kortársi támogatásra, mentorálásra és a megfelelő, medikális terápiát követő folyamatos rehabilitációra. Ezen felül nem jelenik meg a pszichoszociális fogyatékosság fogalma sem a hazai jogi szabályozásban.

Ugyanakkor a CRPD Bizottság a korábbi Zárókövetkeztetéseken túl kitért a tudatosság növelésének (CRPD 8. cikk) fontosságára, az élethez való jogra (CRPD 10. cikk), a veszélyhelyzetek és humanitárius szükségállapotokra (CRPD 11. cikk), az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre (CRPD 13. cikk), az egyén integritásának védelmére (CRPD 17. cikk), a személyes mobilitásra (CRPD 20. cikk), az egészségügyre (CRPD 25. cikk), a megfelelő életszínvonal és szociális védelemre (CRPD 28. cikk), s részletesen a részes állam kötelezettségeire (CRPD 31-33. cikk)

A 2014 óta alkalmazható, Magyarország által elfogadott egyszerűsített jelentéstételi eljárásnak megfelelően Magyarországnak egy éve van válaszolni a CRPD Bizottság által felvetett kérdésekre.

A rapporteurünk, Damjan Tatic az alábbiakat fűzte a kérdésekhez: 2017 tavaszán a CRPD Bizottság megkezdte a részes államok időszaki jelentésének felülvizsgálatát az egyszerűsített jelentéstételi eljárást követve, Magyarországot az elsők között vizsgálva. A CRPD Bizottság tagjai kifejezetten örvendenek a civil társadalom, a fogyatékosjogi mozgalmak és az emberi jogi szervezetek aktív részvételének, melyek által tett észrevételeket a Bizottság tagjai kiemelten megfontoltak.

A FESZT a következő lépésnek a megfelelő cselekvési terv kidolgozását tekinti, előkészítve a jövő évi hatékony kétoldalú egyeztetést (constructive dialogue).

A CRPD Bizottság kérdései az alábbi linken keresztül elérhetőek.

A civil koalíció kérdései az alábbi linken keresztül elérhetőek.

A hivatalos magyar fordítás az alábbi linken keresztül elérhető.