Egyetemes tervezés a közösségi közlekedésben

A program célja annak elősegítése volt, hogy a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsának (FESZT) különféle fogyatékossági csoportok országos, illetve regionális szinten működő tagszervezetei e területen még jobban megismerjék egymás heterogén igényeit és szükségleteit könnyítve ernyőszervezetük számára az összfogyatékossági szempontú érdekképviseletet.

A munkaülést dr. Mikola Orsolya nyitotta meg. Rövid köszöntő után előadásában felhívta arra a figyelmet arra, hogy a CRDP 2. cikkelyében rögzíti az egyetemes tervezés fogalmát, de egyben azt is leírja, hogy az egyetemes tervezés elveinek alkalmazása mellett nem zárható ki indokolt esetben támogató-segítő technológiák alkalmazása sem. (Az egyetemes tervezés elveinek alkalmazása mellett a kötelezett nem vonhatja ki magát az egyéni adaptáció alól.)
A költségességgel kapcsolatban, ami kifogásként az egyetemes tervezés elvével kapcsolatban fel szokott merülni, felhívta a figyelmet az előkészítés és a tervezés fontosságára, hiszen ettől válhat egy projekt költséghatékonnyá.
Előadása további részében esetelemzéseket mutatott be. Mint például egy osztrák vak férfi esete, ami a CRPD Comitee elé került: Az információhoz, mint közszolgáltatáshoz való hozzáféréssel kapcsolatban a bizottság jogsértést állapított meg. Az ENSZ egyezmény 9. cikkelye általános kötelezettségként írja elő a hozzáférés biztosítását. Az egyéni igények teljesítése azonnali kötelezettség az általános kötelezettség teljesítése mellett.
Előadásának összegzéseként megállapítható, hogy ha az egyetemes tervezés elveit követjük, az magával hozza a társadalom többi csoportjának igényeinek kielégítését is, mert mások számára is lehetőséget fog biztosítani a részvételre.

• Vak- és gyengénlátó emberek közlekedésére az alábbiak jellemzők az előadás, valamint a konzultáció során elhangzottak összegzésével.

Angyal Gábor tartotta meg az előadását, az MVGYOSZ képviseletében.

– Azt a téves elképzelést kell először eloszlatni, hogy vakok világa és látók világa egymással párhuzamosan létezik. Ilyen nincsen, egy közös világunk van.

– Nem biztos azonban, hogy minden közlekedési szolgáltatásra azonos módon van szüksége egy látássérült és egy látó embernek. Példaként említendő az, hogy a kölcsönbringa rendszerben szükség lenne-e tandem kerékpár biztosítására? A személyi segítőt kinek kell biztosítania, a szolgáltatónak vagy az igénybe- vevőnek? Ha a szolgáltatók biztosítanák az egyenlő esélyűhozzáférést, akkor igénybe próbálnák- e venni a szolgáltatást? Hiszen most, hogy a látássérültek tudják, hogy nem alkalmas a szolgáltatás számukra, nem is próbálják igénybe venni – és így szükség sem jelentkezik.

– Milyen legyen a vakok és gyengénlátók közlekedése? Önálló, vagy ad.hoc. segítségre támaszkodó? Akkor önálló ugyanis a közlekedés, ha közvetlen emberi segítség nélkül igénybe lehet venni. A látássérültek esetében a mai napig nincs egységes szabályrendszer erre a kérdésre.
– A tervezési fázis során kell beavatkozni mind az épített környezet alakításánál, mind a járművek tervezése során.

– Figyelembe kell venni a következő szempontokat a tervezés során:

– gyengénlátók esetében a felirat nagysága és a kontraszt

– fehér bot használatához támpontok: elsodrási sáv, taktilis vezető sáv, figyelmeztető előjelzés

– vakvezető kutya helyének biztosítása. Sokáig nem volt megoldott, hogy hol legyen a járműveken a kijelölt hely, mert a sofőr mögötti ülés beszűkült, így ott az állat nem tud helyet foglalni. Jelenleg a sofőrmögöttihely a bottal közlekedő látássérült utasé, a vakvezető kutyával közlekedő utasé pedig hátrább található, ahol a kutyának tartózkodási hely biztosítható.

– jegypénztárakhoz eljutás (a szalagos labirint kordont a vakok és gyengénlátók nem tudják értelmezni)

– jegyvásárlás érintőképernyős automatákból csak hangosítással lehetséges.

• Siket és nagyothalló emberek közlekedésére az alábbiak jellemzők az előadás, valamint a konzultáció során elhangzottak összegzésével.

Hortobágyi Éva a SINOSZ képviseletében jelent meg és nagyszerűelőadást tartott pozitív példákkal bemutatva a siketek és nagyothallók igényeit és azok példaszerű megoldását.

Siketek és nagyothallók számára az élő idejű információhoz hozzájutás akadályozott, ennek szabadsága sérül.

– A feliratok sokat segítenek a tájékozódásban. Az információs táblákat nélkülözhetetlen, hogy piktogramokkal lássák el. Ezeket a jeleket gondosan és egységesen tervezni kellene.

– A Futár rendszer nagy segítséget jelent, de hiba a működésében, hogy a metrók nincsenek megjelenítve. Az új verzióban nincs benne továbbá az átszállási lehetőségek megjelenítése.

– Az okostelefonokra letölthető applikációk nem csak a hallássérülteknek, hanem a helyismerettel nem rendelkezőknek és a külföldieknek is nagy segítséget jelentenek. A rendszert tovább kell vinni és vidéki városokban is ki kell alakítani.

– Sokat segítenek még a net alapú szolgáltatások, ahol fel lehet tüntetni a hallássérültek számára igénybe vehető kedvezményeket és jelnyelvi videók is letölthetőek.

– Magyarországon teljesen hiányoznak a kisegítő szolgáltatások. Nem az egyetemes tervezéshez kapcsolódik szorosan, hanem inkább az önállóság témakörét érinti, de fontos lenne, hogy a személyes segítség vagy az egyénre formálható segítség megjelenhessen és elérhető legyen.

– A jegykiadó automatákból, amik segélykérő pontok is, hiányoznak az indukciós hurkok. Javasolt lenne a berendezéseket webkamerákkal felszerelni.

– Jó és hasznos fejlesztés a M4 biztonsági világító sávjai. A metrókocsik ajtajai fölötti világító lámpa is hasznos segítség, még hasznosabb lenne, ha ezek kívülről is láthatóak lennének.

A repülőkön használt piktogramos folyamatábrák elterjedése lenne még hasznos a siketek és nagyothallók számára, mely egyértelműen megmutatja hogy bizonyos helyzetekben mit kell tenni.

Jó példaként mutatta be, hogy az USÁ-ban siket gyerekek jelenlétére felhívó tábla volt egy iskola szomszédságában – vagyis a biztonságot növelte a tájékoztatás.

– Szintén jó példaként szolgálnak a felvonók megoldásai.

– A tapasztalati tanácsadók és a rehabilitációs szakmérnökök szoros együttműködésére lenne szükség.

– Fontos, hogy a segédeszközöket és az új termékeket ne csak az érintettek, hanem a tervezők is megismerhessék.

• Az autisztikus spektrumzavarral élő emberek közlekedésére az alábbiak jellemzők az előadás, valamint a konzultáció során elhangzottak összegzésével.

Szántó Tamás az Autisták Országos Szövetsége képviseletében jelent meg.

– Az autizmus egy a személyiség egészét érintő, egész életen át tartó, nem értelmi sérülés.

– Az autizmus- barát környezet jellemzői, amivel segíteni tudjuk az autisták tájékozódását és közlekedését:

– biztonságos, rendezett környezet

– kiszámítható, érthető, átlátható

– ingerszegény

– térben – időben eligazító

– támogatott kommunikáció

– terek funkciója átlátható, minden tevékenységnek helye van

– Autizmus- barát a környezet az, ha a szociális közvetítés és a beszéd kiegészül térben és időben állandó, látható információkkal.

• A mozgáskorlátozott emberek közlekedésére az alábbiak jellemzők az előadás, valamint a konzultáció során elhangzottak összegzésével.

Dr. Pátkai András a MEOSZ képviseletében jelent meg.

– Az akadálymentes környezet szabályszerű megvalósítása nem számon- kérhető.
– Hiányzik a képzés, az információ átadása mind az iskolában, mind a tervezők részére.

– A közlekedés területei közül a vasúti és a buszos közlekedés fontos az akadálymentesség és az egyetemes tervezés szempontjából. Legnagyobb hiányosság, hogy a projektek folyamata nem végiggondolt. (Példa erre, hogy hiába alacsonypadlós egy jármű, amíg a megállók nem alkalmasak a fogadásukra; vagy az, hogy a kalauzoknál nincs kulcs az emelőberendezésekhez.)

– Az akadálymentesítést a fejekben kell elkezdeni, vagyis az érzékenyítés kellene, hogy az első lépcső legyen a közlekedés akadálymentesítésében.

– A közösségi közlekedés hiányosságai közül legfontosabb az információ hiányossága. Mozgásában korlátozott ember számára az utazás nehezen tervezhető, ha nem jelenítik meg az alacsonypadlós járművekkel kapcsolatos információkat. Véletlenszerű utazás nem lehetséges, ha azt 26 órával korábban be kell jelenteni. Nincs jogorvoslat arra, ha a szolgáltatást megrendelő személy végül azt nem kapja meg. Illetve a nyilvántartott utazás személyiségi jogokat sért.

– Az utasjogok a következők:

– közlekedéshez való jog

– segédeszközre tekintet nélkül

– információhoz valóhozzáférésjoga – a tájékoztatást elérhetővé kell tenni.

– A rehabilitációs szakmérnökök és a tapasztalati szakértők együttműködésére van szükség.

Fördős – Hódy Erzsébet és Tóth Zoltán az ETIKK által végzett gyakorlati tesztelések eredményeit mutatták be a Köki intermodális csomópont és az Árpádhídi villamosmegállók használhatóságával kapcsolatban. A bemutatott anyag rávilágít arra, hogy a jól megfogalmazott alapkoncepciók apróságokon buknak el végül.

• A pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek közlekedésére az alábbiak jellemzők az előadás összegzésével.

Gombos Gábor a pszichoszociális fogyatékossággal élők képviseletében később küldte meg beszámolóját.

• A pszichoszociális fogyatékosság szempontjából nem a tárgyi, hanem a kommunikációs szempont a fontos: a folyamat tervezése során figyelmet kell fordítani arra, hogy egy mentálisan sérülékeny emberrel szemben nem megfélemlítő, inkább bátorító magatartást kell tanúsítani. Előre kell látnia, hogy mi fog történni.
• Kiemelten fontos a tájékoztató jelzések szükségessége mindenhol.
• Az információs pontokon legyen lehetőség akár egy gép segítségét igénybe venni, vagy választható legyen, hogy egy emberhez fordulhassak, akinek az a dolga, hogy segítsen odatalálni, ahova el akarok jutni. Fontos, hogy lehessen választani, hogy akinek egy géppel könnyebb, azt válassza, akinek pedig a személyes segítés, egy emberi támogatás, akkor azt választhassa.
• A figyelem felkeltése és célirányos terelése fontos és megkönnyítése a figyelem visszafordulásának segítésére.

 

• A siketvakok közlekedésére az alábbiak jellemzők az előadás összegzésével.

A Siketvakok Országos Egyesülete technikai okok miatt később küldte meg beszámolóját.

• Siketvak az az ember, akinek a látás- és hallássérülése egyidejűleg fennáll. A siketvak kifejezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki teljesen siket és teljesen vak, hanem ide soroljuk azokat is, akiknek ugyan van látás- vagy hallásmaradványa, de támogatásuk, fejlesztésük és kommunikációjuk csak a két sérülés együttes jelenlétének figyelembevételével képzelhető el.
• Csak speciális módszerrel lehet velük kapcsolatot felvenni és kommunikálni.
• Siketvakok közlekedése:
  • egyedül
  • kísérővel
  • kutyával
• Az információhoz jutás legyen látássérültek és hallássérültek számára is egyidejűleg akadálymentesített. Az a cél, hogy minél több információhoz önállóan, segítség nélkül hozzá tudjanak jutni.
• Akadálymentes honlapok, információs táblák, információs pultok szükségesek.
• Akadálymenetes jelzések szükségesek a járatokon.
• Fontos a közösségi közlekedésben érintett személyzet érzékenyítése.
• Az önálló információhoz jutáshoz fontos a megfelelő segédeszközökhöz jutás lehetőségének biztosítása (E-nagyító, hosszú fehér bot, okos telefon applikációk)
• Szükség van a hallókészülék támogatási rendszer átgondolására, siketvakok esetén egyedi méltányossági alapon nagyobb mértékű támogatásra.
• Siketvak emberek esetében sok esetben az elemi rehabilitáció készíti fel az érintetteket a közösségi közlekedésben való részvételre.

Siketvakok közlekedésé függ az egyén állapotától, a számára szükséges segédeszközöktől, az infokommunikációs akadálymentesítéstől, és az elemi rehabilitációs folyamattól, ami az egyént felkészíti a közösségi közlekedésben való részvételre.

Az emlékeztetőt összeállította a FESZT megbízása alapján:

Szabó Henriett (okleveles rehabilitációs környezettervező szakmérnök, okleveles építészmérnök)

Javaslatok

1. Nincs általában fogyatékossággal élő ember, emberek vannak, akiknek a fogyatékosság jellege, a lakóhelye, a képzettsége, a családi körülményei, a szociális helyzete, a képességei, készségei, elvárásai, motivációi alapján, eltérő szükségletei, igényei vannak a közösségi közlekedésben is.
2. A közösségi közlekedésben az egyik legfontosabb tennivaló az emberek érzékenyítése.
3. Szorgalmazni kell a tapasztalati szakértők és a rehabilitációs szakmérnökök közös munkáját.
4. A közösségi közlekedési fejlesztési feladatokat körültekintően, egymással összefüggésben és komplexen kell végrehajtani.
5. Az egyetemes tervezés elvének alkalmazása kiegészítve a támogató- segítő technológiákkal az önálló közlekedés lehetőségének biztosítása mellett több fogyatékos ember részvételét teszi lehetővé.
6. A közösségi közlekedés egyes, a program során részletesen feltárt hiányosságai a következő intézkedésekkel küszöbölhetőek ki:
   • időt kell szánni a fejlesztések megfelelő előkészítésére és a tervezésre
   • megfelelő szakembereket kell bevonni a tervezésbe
   • a fejlesztéseket monitorozni kell és szankcionálni a hibás végrehajtást
   • biztosítani kell minden fogyatékossági csoport számára a lehetőséget az információ megszerzésére és értelmezésére
   • az információközlés többcsatornás legyen, a felhasználó szabadon dönthessen az egyenértékű csatornák közötti választásról
   • legyen lehetőség segítő személyzet szolgáltatásainak igénybevételére
   • lépést kell tartani a digitális és internet alapú és a smart fejlesztésekkel
   • az új termékeket mind az érintettekkel, mind a tervezők széles rétegével meg kell ismertetni
   • állandó, kiszámítható, átlátható, érthető és biztonságos épített környezetet és közösségi közlekedési járműveket kell létrehozni és működtetni
   • felül kell vizsgálni a segédeszközök támogatási rendszerét

A munkaülésen elhangzott előadások az alábbi linken keresztül érhetők el.